A C-csoportból Írország biztos kieső. Az utolsó körben Olaszország Írország ellen játszik, míg Horvátország Spanyolországgal. Spanyolország, Olaszország és Horvátország is továbbjuthat, DE! Olaszország akár 20:0-ra vagy még több góllal is legyőzheti az íreket, ha Horvátország és Spanyolország 2:2-es, vagy még több góllal járó döntetlent játszik, Olaszország biztos kieső, míg a horvátok és a spanyolok továbbjutnak.

Hogyhogy nem a gólkülönbség számít, ha azonos pontszáma van több csapatnak. Miért rúghat végtelen számú gólt Olaszország Írországnak, ha legalább 2:2-es döntetlenjük esetén mégis a horvátok és a spanyolok a továbbjutók?
Az EB kiírása alapján pontazonosság esetén csak azok a meccsek számítanak, amit az ugyanannyi pontot elért csapatok egymás ellen játszottak. Ezért mindegy, hogy az olaszok a nullpontos íreknek hányt gólt lőnek. A több lőtt gól esetén nem a gólkülönbség, hanem a "gólkülönbtelenség*" számít. Azonos gólkülönbség esettén ugyanis a több lőtt gól számít. (*Copyright: Vitray Tamás; az 1982-es VB-n pont Olaszország jutott csoportmásodikként tovább, míg Kamerun kiesett, holott mindkét csapat mindhárom meccsén döntetlent játszott, de az olaszok gólaránya 2:2 volt, míg Kameruné 1:1).
A horvát sajtó (és áttételesen ez a blog is, hiszen a horvát sportújságírók cikkei fontos forrásunk) arról ír, hogy az olaszok kapusa Buffon attól tart, hogy a spanyolok lepacsiznak a horvátokkal, azért, hogy őket kiejtsék, mint történt 8 éve, amikor a svédek és a dánok 2:2-es döntetlenje miatt estek ki az olaszok, míg a magyar sajtóban az szerepel, hogy Buffon pont az ellenkezőjét állítja, biztos benne, hogy ilyesmi többé nem fordulhat elő. Most akkor mi az igazság?
Passz. A horvát újságokban könnyebben jelennek meg meredek állítások, mint a magyarokban, de annak ellenére, hogy viszonylag rendszeresen követem az online horvát sajtótermékeket, idáig nem sikerült rájönnöm, hogy pontatlanabbak-e, mint a magyarországi cikkek, vagy csak a sajátos magyarországi sajtótörvények és bírói gyakorlat miatt (Pl. Uj Péter "szarozós" Tokaj Kereskedőház-ügye, vagy a Vásárhelyi "Domina" Mária vs Szily-Bede-féle eset) óvatosabbak a magyar újságírók.
Mire alapozzák (már ha) az olaszok az aggodalmukat, hogy a spanyolok lepacsiznak a horvátokkal az ő kicsinálásuk érdekében?
Az olaszok az egyik legtöbb trófeát nyerő, legerősebb focinemzet, akik válogatottja hagyományosan nyögvenyelősen indul a tornákon, de ha túljut a selejtezőkön, akkor a formaidőzítés nagymestereiként menetelnek előre, mérkőzésről-mérkőzésre egyre jobban játszva. Egy, nagy valószínűséggel erősebb elllenfelet ejtenének ki a spanyolok, ha a horvátokat engednék továbbjutni (szerkesztőségünk természetesen ezzel a konteóval nem ért egyet.)
B-variáció: Az 1998-as horvát világbajnoki bronzérmes csapat gólzsákja, a torna gólkirálya, Davor Šuker, aki egykor a Real Madridban sikeres játékos is volt (a Madridi Varázslónak is becézték) a befolyásos, spanyol "királyi" csapatnál jelenleg is funkciót tölt be. Ezért gondolják sokan, hogy van olyan befolyásos, aki egy ilyen piszkos ügyletet képes lezongorázni. Ezt az elméletet gyöngíti, hogy Šuker Realban betöltött funkciója állítólag teljesen súlytalan, jelképes pozíció.
Hogyan merülhet fel egyáltalán olasz részről, hogy bárki is manipulálná egy ilyen torna meccseit?
Az olaszoknak ezért elég magukba nézni. Az egyik legnagyobb focinemzet, akiket emellett a legtöbb bundabotrány is súlyt. Ritka, mint a fehér holló az olyan idény, amikor nincs éppen komolyabb bundabotrány a Serie-A-ban. Mindez a válogatottat sem kerüli el. Nemrég, a halálos ágyán vallotta be egy aggastyán, egykori olasz válogatott focista, hogy az 1938-as VB-t bundával nyerték meg. Buffon a legújabb olasz bundabotrány apropóján arról kényszerül magyarázkodni, hogy egy pármai bukmékerrel miért bonyolított le milliós tranzakciókat. Persze méltánytalan lenne csak az olaszokat bundával vádolni. A horvátoknak (ugyan nem válogatott szinten) és szinte mindenki másnak volt már bundaügye. Ilyen a foci.