Az olaszok mindig is menőnek számítottak a volt Jugóban, a piperkőckirály horvátok szemében meg pláne. A Vasfüggöny mögötti magyarnál ugyan lájtosabb, de mégiscsak szocializmus alatt minden út Triesztbe vezetett, ahol be lehetett vásárolni az aktuális divatcikkekből, hogy a menő csávók és csajszik a dzsiggoló digóknál is digóbbaknak nézzenek ki. 

 

 

 

A horvát tengerpart nagy északi félszigetén, Isztrián még most is jelentős számú olasz kisebbség él. Ha éppen nem a horvátok menetelnek, hanem az olaszok egy focitornán, akkor Rovinj főterén tombolnak a ragazzikat buzdító helyi "határontúli olaszok" és a szomszéd anyaországból átruccanók zengik a Forza Italiát. Az olasz kollektív nyári szabadság, a Ferragosto idején pedig az Észak-Olaszországhoz földrajzilag közeli Isztrián szinte lehetetlen szállást találni, mindent ellepnek a digók. (Nem hülyék, hiszen az Adria horvát oldala jóval szebb, mint a dögunalom, napernyős-nyugágyas-szállodasoros-egyenhomok Bibionétől-amíg a szem ellát-szakasz.)

Akkor ezek szerint a digók meg a horvátok puszispanok? Ja, meg a don Giovanninak a pélóját. A horvátok szerint az olaszok irredenta köcsögök, akik legszívesebben a hatályos Horvátország felére rátennék a ketchupfoltoktól vöröslő, koszos mancsukat.


I. Világháború útáni olasz térkép. A rózsaszín Olaszföld. Mint látjuk,
egész Isztria is. A zöld pöttyös (Dalmácia is) pedig az "igény volna rá"-kategória

Először is követelnék az Isztriai-félszigetet (a terület egy icipici része jelenleg is Olaszországhoz tartozik, valamivel több Szlovéniához, de túlnyomórészt horvát fennhatóság alatt áll) Rijekát ("óhorvátul": Fiume) amelyet mint a tiszavirágéletű Fiumei Szabadállamot 1924-ben csatolták az Olasz Királysághoz. (pedig ugye ha már térképszabászatot játszanánk, akkor Rijeka miért éppen az olaszoknak járna vissza, hiszen a saját fülemmel hallottam tavaly nyáron Budapesten egy 80+bácsitól az alábbi csajozószöveget: "Csak nem Abbáziában barnult le ilyen szépen?" ) és lényegében az egész dalmát tengerpartot szeretnék megkaparintani.

A második világháború után (az egyébként horvát) Josip Broz Tito nagyon szopóra hozta ki a meccset az olaszokkal Jugó javára. Lényegében Trieszt, amit visszaadott, minden más maradt. Etnikailag egyébként minél mélyebbre hatolunk le délebbre az Adria keleti partján egy képzeletbeli, 1945-ös időutazáson, egyre kevesebb az olasz és egyre több a horvátajkú dalmát, meg egyéb nációhoz tartozó.

Az olaszokat a második világháború után elég durván picsázták ki. Például Rovinj így vált a belgrádi művészvilág felkapott üdülőhelyévé a múlt század hatvanas éveitől. (Kb. mint nálunk a Balaton-felvidék. Káli-medence, Kővágóörs stb.) Fillérekért felvásárolták az olaszok által elhagyatott, tengerparti város régi építésű, sikátoros utcácskáinak a kőházaiban a hangulatos lakásokat és nem keveredtek a szakszervezeti üdülőkben délebbre, Dalmáciában tömegnyaraltatott plebszel. Aztán persze a kilencvenes években a belgrádiaknak is coki, de az már egy teljesen másik meccs, csupán annyiban érdekes, hogy Jugoszlávia a tagköztársaságai mentén szakadt szét, ezért nemzetközi jogilag pro forma kizárt egy esetleges olasz-horvát határrevízió azon a jogcímen, hogy ácsi, a szomszédunk már nem a Jugó, beszéljük csak át az egészet újra.

És hát lényegében egész Dalmácia visszacsatolását el tudná viselni egy Moto Guzzi-s Gojmotoros Giovanni


Csonka Olaszország nem ország!
Nagy-Olaszország mennyország!

 

Az olasz politikai elit a nyílt irredentizmustól távolt tartja magát, viszont a kulturális hatások ujjáélesztését, különösen a mindig megújulásra képes olasz jobboldali sztárpolitikus, Gianfranco Fini is szorgalmazza: "Egy fiumei (rijekai) olasz fiától hallottam, hogy ezek a területek mindig is olaszok voltak és azok is maradnak. És nem azért, mert, hogy éppen az adott történelmi időszakban az olasz hadsereg ellenőrzése alatt álltak, hanem mert ez a táj már az olasz egyesítés előtt is vagy Velencéhez, vagy még korábban a Római Birodalomhoz tartozott." –nyilatkozta Fini.


"Adjátok vissza az öbleimet!" - Alberto Ferro


A kulturális, turisztikai és gazdasági invázió elindítása Olasz-Dalmácia visszahódításért egyes, a jelenlegi Horvátország területéről Olaszországba kitelepített olaszok szervezetei körében nyíltan felvállalt napirendi pont napjainkban, a XXI. században is. Ráadásul az ilyen dzsemborik etikai kódexe alapján a „Horvátország” főnév használata szigorúan kerülendő. Szóval ott is meg van a Felvidék-Délvidék-Erdély-Szudéták stb.-feeling, amiben egy szurkolói blogon nyilván nem fogunk tudni igazságot tenni, de az átlag olasz és az átlag horvát szarik ezekre.

A horvátok még szép, hogy le akarják győzni az olaszokat, mert persze, hogy a sajátjaiknak szurkolnak, a digók meg amúgy is nagyobb számnak számítanak fociban és jó nagy a pofájuk, amit mindig élvezetes elkenni.
 

És persze mi magyarok jó, hogy a horvátoknak szurkolunk! Bővebben, klikk ide: Aki magyar, velünk tart!

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mihrvati.blog.hu/api/trackback/id/tr954588128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lobster thermidor 2012.06.14. 18:54:05

Bizony nagyon sok olyan olasz származású család él az Ísztrián, akik otthon egymás között olaszul beszélnek.

mirx 2012.06.14. 20:43:00

plusz az olaszok nemigazán esznek ketchupot, azt csak a kökis olaszzászlós bódés pizza(?)szeletet evő magyarok hiszik
ők többnyire rendes paradicsomszószt esznek

a kecsöp ázsiai találmány, ami hamar népszerű lett a mindent halálba cukrozó amerikai konyhában (na meg a briteknél)

just sayin

rozsdapeti · http://rozsda.blog.hu/ 2012.06.14. 20:59:38

Gergely apó (Baross Társaság) szerint pedig azt tartották a régiek: "Fiume az a magyar város, ahol a horvátok olaszul beszélnek." Ebben a lényeg, nem?